Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 43 találat lapozás: 1-30 | 31-43

Névmutató: Pan, Christoph

1995. január 7.

Az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulójának ünnepi rendezvényét Kolozsvárott tartották, jan. 7-én, amely A közösségi érdekvédelem és önkormányzat című tudományos tanácskozással kezdődött. Jelen voltak a szomszédos országokban élő magyarság érdekvédelmi szervezetei és az anyaországi kormányszervek képviselői is. Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke A FUEV és a kisebbségi autonómia címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a kisebbségvédelem már régen nem az illető ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek életbe ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és autonómia. Markó Béla az RMDSZ autonómia-programjának kialakulását részletezte. Tartalmas eszmecsere következett, amelyen mód nyílt a vajdasági, kárpátaljai és szlovákiai magyarság álláspontjának ismertetésére. Este az Állami Magyar Színházban ünnepelték az RMDSZ fennállásának ötödik évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, Domokos Géza, Tőkés László és Takács Csaba. A beszédek értékelték az RMDSZ létrejöttét, munkáját, harcát, céljait, de szó volt az ellentétekről is. Felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Megjelentek a magyarországi parlamenti pártok küldöttségei /MDF: Für Lajos elnök, Kelemen András, Herényi Károly, Fidesz: Orbán Viktor elnök, Várhegyi Attila, Németh Zsolt, SZDSZ: Mács Imre, Hajdú Zoltán, FKGP: István József, Tóth Mátyás László, KDMP: Semjén Zsolt, MSZP: Szűrös Mátyás. /Új Magyarország, jan. 7./ Markó Béla a tudományos tanácskozáson arról beszélt, hogy a második világháború után megszakadt egy megoldáskeresési folyamat, 1989 után először ezeket az elszakadt szálakat kellett újból összekötni. Ugyanakkor egy másfajta kapcsolatot is meg kellett teremteni a múlttal, felidézni azt a történelmi hagyományt, amely a hajdani Erdélyt a tolerancia földjévé tette. Föl kellett eleveníteni a székely és a száz autonómia egykori rendszerét. - Az RMDSZ 1992. októberi Kolozsvári Nyilatkozatában a belső önrendelkezés fogalmát használta. A szervezet 1993. januári brassói kongresszusa kimondta, hogy a kisebbségi társadalom önszervezését autonómiák teszik lehetővé, a helyi és regionális, személyi és kulturális autonómia. A kisebbségi törvénytervezetében az RMDSZ az autonóm közösség meghatározást fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1995. január 19.

A kisebbségi autonómia nem károsítja a többségi nemzet érdekeit, hangoztatta dr. Christoph Pan, a FUEV elnöke, aki előadást tartott jan. 7-én Kolozsváron "A FUEV és a kisebbségi autonómia" címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

1995. április 21.

Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV /Európai Népcsoportok Szövetségének Uniója/ elnöke sajtóközleményben hozta nyilvánosságra a szlovákiai 600 ezres magyar népcsoport kifogását, hogy a szlovák-magyar alapszerződés kidolgozásába nem vonták be őket. Ehhez a kifogáshoz a magyar ellenzéki pártok is csatlakoztak. A FUEV álláspontja szerint a népcsoportoknak meg kell adni az együttműködési jogot. /Magyarország, ápr. 21./

1995. július 27.

Júl. 27-én Debrecenben, a Református Nagytemplomban tartották meg a környező országok nyelvtörvényei elleni tiltakozó nagygyűlést, melyet a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Reformátusok Világszövetsége, a Magyar Katolikus Püspöki Kar és az Anyanyelvi Konferencia rendezett. Mintegy négyezren jelentek meg, a szomszédos államokból ezren érkeztek. Csoóri Sándor mondta a bevezetőt. "Ha a sok tantárgyra kiterjesztett államnyelvvel még az eddiginél is alacsonyabb sorsba kényszerítik az anyanyelvet, a kulturális genocídium is elkezdődhet" - mondta. Hangsúlyozta, hogy csak futó lelkiismeret-furdalásként ismerjük fel néha, hogy a magyarság szétszórtsága a jelenleginél erősebb összetartó erőt kívánna. A magyarság mára a felejtés népe lett. Tőkés László püspök kijelentette: "Az új nacionalista törvények merényletet jelentenek az egész magyarság ellen. E demokratikusnak álcázott törvények hosszú távon a magyarság létét veszélyeztetik." "Iskoláink és anyanyelvünk használatának szabadsága nem pusztán romániai vagy szlovákiai belügy és semmiképpen nem képezheti alku tárgyát..." - hangsúlyozta a püspök. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke arra utalt, hogy az oly sokszor előrevetített nemzethalált éppen 1100 éves jelenlétünk cáfolja. Soha nem törtek oly elszántsággal a magyarság ellen Szlovákiában, mint ma. "Központi nyelvőrséget" kívánnak felállítani, amely a nyelvtörvény betartását lesz hivatott ellenőrizni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról szólt, hogy a kövek elmozdíthatók, néha a szobrok is, de a nyelv megmarad. De megmarad-e tényleg? - tette fel a kérdést, ennek érdekében kell most tenni. Felszólalt még Sütő András, Kovács László leváltott somorjai iskolaigazgató, Orosz Ildikó kárpátaljai pedagógus, Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke, Dudás Károly vajdasági író és Beke György, az Anyanyelvi Konferencia képviseletében. Ismertették Christoph Pannak, a FUEV elnökének üzenetét, valamint magyar egyházi vezetők és különböző szervezetek /Ausztráliából, Új Zélandról is/ tiltakozó nyilatkozatát. A debreceni nagygyűlés Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök imájával, a magyar és a székely himnusszal zárult. A magyarországi politikai élet több ismert személyisége is megjelent, köztük Für Lajos, az MDF elnöke, Jeszenszky Géza /MDF/ Pozsgay Imre, az MNSZ társelnöke, Surján László és Latorczai János /MKDP/, Szűrös Mátyás /MSZP/, a HTMH is képviseltette magát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Tőkés László beszédének szövegét nem hozta a Romániai Magyar Szó, sem az Erdélyi Napló, ellenben az újvidéki lap közölte: Magyar Szó (Újvidék), júl. 30., aug. 1./ A nagygyűlésen nyilatkozatot fogadtak el a magyar nyelv, a magyar műveltség és az egyetemes emberi jogok védelmében. A nyilatkozat megállapítja, hogy a "Kárpát-medence többségi nemzetei nyelvi egyeduralom biztosítására törnek." Romániában az elfogadott tanügyi törvény "a román nyelv törvényesített hegemóniáját, béklyóját jelenti a magyar nyelvhasználatnak." Szlovákiában az alternatív oktatási rend bevezetését erőszakolják. Vajdaságban a magyarságot az elvándorlás, az asszimiláció apasztja, jelentkezik a kétnyelvűség kísértése. Kárpátalján az ukrán-magyar kisebbségvédelmi nyilatkozat erősíti a magyar nyelvhasználat helyzetét. Horvátországban a jogrend európai szintű, azonban a háború szétzilálta a magyar iskolákat. Ma már csak tagozatos kétnyelvű oktatás folyik. Szlovéniában az iskolák kétnyelvűek. - "A Szlovákiában és Romániában hozott rendeletek megalázzák a magyar nemzetet." A szlovák, román és szerb hatalmi érdekek szövetkeznek, egyeztetnek. Szlovákiában, Romániában és Szerbiában a magyar autonómiatervek megfelelő megoldást kínálnak. "Javasoljuk, hogy a magyar parlament hozzon törvényt a magyar nyelv védelméről. E törvény teremtsen programot a határon kívüli magyar közösségek anyanyelvének megóvására." A Magyarok Világszövetsége és az Anyanyelvi Konferencia dolgozza ki a nemzeti nyelvvédelem részletes stratégiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./

1995. július folyamán

A Besztercei Híradó folytatásokban közli Cristoph Pannak, a FUEV elnökének Népcsoportvédelem Európában című tanulmányát. /Besztercei Híradó (Beszterce), júl./

1995. november 1.

Dr. Christoph Pan professzornak, a FUEV elnökének meghívására Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök és Tokay György képviselő nov. 5-8-a között Dél-Tirolba látogatnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 1., 652. sz./

1995. november 2.

A Bethlen Gábor Alapítvány nov. 2-án tizedik alkalommal ítélte oda jeles közép-európai személyiségeknek a Bethlen Gábor-díjat, melyet ezúttal Kiss Ferenc budapesti irodalomtörténésznek, Lászlóffy Aladár kolozsvári költőnek és a Dél-Tirolban, Bozenben élő dr. Christoph Pan professzornak, a FUEV elnökének adományoztak. A Bethlen Gábor Alapítvány gondolatát Illyés Gyula vetette fel 1979-ben, amikor Magyarországban jogi személyként még egyetlen alapítvány sem létezett, emlékezett a kezdetre Márton János, az alapítvány kuratóriumának elnöke. 1979-ben Illyés kezdeményezésére hatvanöt író, tudós, művész, orvos, mezőgazdász határozta el az alapítvány létrehozását, amelyhez hamarosan huszonegy közéleti személyiség csatlakozott. A jóváhagyásra azonban évekig kellett várni, az engedély csak 1985-ben született meg, ekkor megalakult a kuratórium, tagjai voltak: Juhász Gyula történész, Király Tibor jogász, Kiss Ferenc irodalomtörténész, Szabó Sándor orvos, Vekerdi József tudománytörténész, az elnöki tisztet Márton János töltötte be. Később bővült a kuratórium többek között Für Lajossal, Kodolányi Gyulával, az alapítvány titkára Nagy Gáspár. Az induláskor az alapító összeget Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Kodály Zoltánné és Németh Lászlóné ajánlotta fel. Az alapító levél szerint azokat az vállalkozásokat akarták támogatni, "melyek a magyarság történelme során felhalmozott értékeit tudatosítják, hitelesen értelmezik, őrzik és gyarapítják, s amelyek e térség népeinek megbékélését elősegíthetik." Az eddig díjazott harmincnégy személyből mindössze hat magyar állampolgár. A külföldi díjazottak kétharmada határokon kívül élő magyar kisebbségi. Az első díjat 1986-ban Domokos Pál Péter kapta, aki a moldvai csángók kutatásában alkotott maradandót, Szabó T. Attila kolozsvári nyelvészprofesszor, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár összeállítója posztumusz díjazott. Díjazott volt még többek között Sütő András marosvásárhelyi, Dobos László, Turczel Lajos, Koncsol László pozsonyi, Borbándi Gyula németországi író, Szőcs Géza kolozsvári és Sulyok Vince oslói költő. A határon túli magyar politikusok közül megkapta a díjat az erdélyi Király Károly, a felvidéki Duray Miklós és Janics Kálmán, a könyvkiadók közül Püski Sándor, illetve a németországi Molnár János. A nem magyar díjazottak között van Marius Tabacu kolozsvári román műfordító. - Az alapítvány más díjakat is kiad, így a Márton Áron-díjat, melyet eddig 23 személy, illetve 24 szervezet vehetett át. 1990 óta létezik a Tamási Áron-díj, ezt eddig többek között Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, a vajdasági hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Egyesület, Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész vehette át. A dr. Menzel Katalin orvosi ösztöndíjat eddig közel száz, határokon túlról érkezett magyar orvostanhallgató kapta, akik továbbképzésre érkeznek. /Magyar Nemzet, nov. 3./

1995. november 3.

Nov. 3-án Washingtonban, a Kongresszus épületében rendezték meg "Az európai biztonság, integráció és a nemzeti kisebbségek szerepe" címmel a Potomac Foundation nevű politikakutató intézet és az Magyar-Amerikai Koalíció rendezésében tartott tudományos tanácskozást, melyen amerikai szakértők is részt vettek. Paul Goble, a Potomac Foundation szakértője szerint a kisebbségek számára szavatolni kell az autonómiát és a nemzetközi jogalanyiságot. Felszólalt többek között Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, dr. Bauer Edit /Együttélés/ Szlovákiából, Kovács Miklós /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség/ Kárpátaljáról, Józsa László /Vajdasági Magyar Szövetség/ Jugoszláviából, a nyugati kisebbségek helyzetéről dr. Christoph Pan, a FUEV elnöke, Joan Vallvé katalán politikus és Chaspar Pult, a svájci rétoromán kisebbség vezetője beszélt. Peter Tarnoff amerikai külügyi államtitkár fontosnak nevezte a kisebbségek védelmét, de lényegében elutasította az autonómiatörekvéseket és a kollektív jogok intézményét. Az alapszerződéseket a vitás kérdések kereteként szolgálhatnak, mondta, hozzátéve: noha Magyarország, Szlovákia és Románia jó úton halad a problémák rendezése felé, "az Egyesült Államok szerint nem elég gyorsan". Leszögezte, hogy a román himnusz- és zászlórendelkezések aggodalmat váltottak ki Washingtonban. Richard Holbrook amerikai külügyi államtitkár-helyettes nemrég egy sajtóértekezletén az etnikai közösségek európai normáinak megfelelő kollektív jogairól beszélt, Peter Tarnoff államtitkár szerint ez a kijelentés kizárólag Boszniára vonatkozott. Tőkés László a romániai magyarság helyzetéről, a diszkriminatív tanügyi törvényről beszélt, ismertette alternatív megbékélési javaslatát és idézte azt a levelet, amelyet amerikai látogatása nyomán a Kongresszus Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága intézett Ion Iliescu román elnökhöz: "Erőteljesen felszólítjuk Önöket a tanügyi törvény komoly felülvizsgálatára, a vele szemben felvetődött jogos kifogásoknak megfelelően, kiváltképpen pedig az anyanyelvi képzés kiterjesztése vonatkozásában, a szakoktatás és az egyetemi oktatás területén." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 656. sz., Magyar Nemzet, nov. 4./

1995. november 20.

Nov. 20-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a FUEV küldöttségét, amelyet dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke vezetett. A delegáció tagjai voltak: Armin Nickelsen főtitkár, Ludwig Elle és Frank Ninckelsen alelnökök. A FUEV-delegációt a külügyminisztériumban Ioan Maxim vezérigazgató, a Művelődési Minisztériumban Csortán Ferenc, a Nemzeti Kisebbségek Főosztályának igazgatója fogadta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 21., 666. sz./

1995. december 6.

1996. máj. 15-19-e között az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum szervezésében tartja kongresszusát az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója /FUEV/, az európai kisebbségi szervezetek csúcsszerve, amely 27 európai ország 60 népcsoportja 180 szervezetét tömöríti. A munkálatok előkészítése érdekében a helyszínen járt egy FUEV-küldöttség, élén Christoph Pannal, a szervezet elnökével, aki nyilatkozott az Erdélyi Napló munkatársának. "Európa egyes államai a többnemzetiségű államstruktúra irányába igazították át politikai berendezkedésüket." A kollektív jogok kérdése alapvető - hangsúlyozta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 6./

1995. december 18.

A magyar kormány dec. 18-át a kisebbségek napjává nyilvánította és ezen a napon az Országházban Horn Gyula miniszterelnök húsz magyarországi és külföldi személyiségnek, illetve szervezetnek adta át a Kisebbségekért Díjat. Az eseményen jelen volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Lábody László, a HTMH elnöke. A díjazottak emlékérmet, oklevelet és 200 ezer forintot vehettek át. A díjazottak között külföldi: Sütő András író, Kató Béla illyefalvi református lelkész, a KIDA és a LAM alapítványok létrehozója, Gabriel Andreescu, a Helsinki Emberjogi Bizottság romániai elnöke, Hungarian Human Rights Foundation /New York/ négy igazgatója /Hámos László, Szekeres Zsolt, Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza, Latkóczy Emese, továbbá Veress Bulcsú/, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség létrehozása érdekében kifejtett tevékenységéért Orosz Ildikó, Csemadok /Szlovákiai Magyarok Társadalmi és Közművelődési Szövetsége/, Csubela Ferenc /post mortem/, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Európai Népcsoportok Európai Uniója /FUEV/, melyben kiemelkedő szerepe van Christoph Pan professzor és Komlóssy József, Szépfalusi István /Bécs/ evangélikus lelkész és irodalmár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20., a díjazottak névsora: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Ugyanezen a napon Budapesten a határon túli magyar kisebbségi szervezetek vezetőinek csúcstalálkozóját tartották a Miniszterelnöki Hivatalban. /Magyar Nemzet, dec. 19./

1996. május 17.

25 ország mintegy 80 kisebbségi szervezete képviselőinek jelenlétében megnyílt Temesváron az európai népcsoportok föderatív uniójának /FUEV/ 41. kongresszusa. A megnyitó ülésen élesen ellentétes véleményen voltak a kisebbségek romániai helyzetéről a kormányzat képviselői, illetve az RMDSZ vezetői, Markó Béla szövetségi és Tőkés László tiszteletbeli. A tanácskozáson jelen volt Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Báthory János, a Határon Túli Magyarok Hivatala és Fretyán István, a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője, illetve a magyarországi román és német kisebbség képviselője is. Gabriel Gafita, a Külügyminisztérium emberi jogi kérdésekkel foglalkozó államtitkára méltatta a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek széles körű részvételét az ország minden területén. Markó Béla és Tőkés László ezzel szemben úgy értékelte a tanácskozás Romániában történő megrendezését, mint hozzájárulást a kisebbségi jogok kivívásáért vívott küzdelemhez. Mindketten hangsúlyozták, hogy az egyéni jogok mellett a kollektív jogokért is folyik ez a harc. Tőkés László statisztikai adatokat idézett arról, hogy a romániai magyar lakosság lélekszáma és számaránya miként csökkent 1920-tól 1992-ig. Tőkés László "Románia szégyenének" minősítette, hogy Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, a kisebbségvédelem ismert nemzetközi szakértője nem kapott beutazási engedélyt, és ezért nem vehet részt a kongresszuson. Christoph Pan, a FUEV elnöke méltatta Tőkés László történelmi szerepét az 1989. decemberi forradalom kirobbantásában, amire manapság a román hatóságok nemigen emlékeztetnek. /(nits): Megkezdődött a FUEV-kongresszus Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

1996. május 18.

Máj. 17-én, a temesvári FUEV-kongresszus második napján Béres András, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke az új tanügyi törvény negatív hatásairól beszélt. Este Markó Béla elnök jelenlétében, újságírók részvételével Markó Attila bemutatta az RMDSZ autonómia-elképzelését. Máj. 18-án Temesváron véget ért az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának /FUEV/ a kongresszusa. A FUEV felvette tagjai sorába a KMKSZ-t /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, a szlovákiai Együttélést és a vajdasági VMDK-t. A FUEV Christoph Pan helyébe, aki már korábban bejelentette visszavonulási szándékát, a svájci rétoromán Arquint Romedit választotta elnöknek. Az egyik alelnök továbbra is a Svájcban élő Komlóssy József. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 783. sz./ A kongresszus kezdeményezőiként természetesnek tartottuk volna, nyilatkozta Markó Béla, hogy a hivatalos nyelvek egyike a magyar legyen. A román kormány képviselői azonban kijelentették, hogy ez műszaki nehézségekbe ütközik. Azt sem sikerült elérni, tette hozzá Bodó Barna, hogy a kongresszus a kollektív jogokkal és az autonómiával foglalkozzon. Mindezek miatt az RMDSZ FUEV-kapcsolattartója, Pillich László lemondott tisztségéről, és a kialakult helyzetért az RMDSZ vezetőségét hibáztatta. Christoph Pan FUEV-elnök megnyitójában Tőkés Lászlót az európai szabadság szimbólumának nevezte. Markó Béla magyarul, tolmács segítségével mondta el beszédét. Tőkés László püspök a román kisebbségpolitika eredményeit számadatokkal jelenítette meg: 1920-ban Erdély lakosságának 46 százaléka tartozott a nemzeti kisebbségekhez, jelenleg pedig ez az arány 20 százalékra esett. Egyedül a kisebbségi autonómia szavatolhatja jogainkat, hangsúlyozta a püspök. A román kormány tájékoztatási hivatala nyomtatott propagandaanyagokat és videokazettákat osztogatott, melyek "integrálódás vagy elszigetelődés" címen vázolták a romániai kisebbségek perspektíváit. Az RMDSZ is osztogatta nyomtatványait. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./ Tőkés László hangsúlyozta, hogy kénytelen továbbra is kisebbségi jogfosztásról beszélni. Az asszimilációs politika az "egységes román nemzetállam" alkotmányos elve alapján az ország lakosságának homogenizálását tűzte ki. A pánromán politikai kurzus eredményeképpen 75 év alatt a magyar nemzeti közösség lélekszáma Erdélyben 1 663 ezer főről 1 603 ezer, aránya pedig 32 %-ról 21 %-ra csökkent, a közel 800 ezres német népcsoport alig 100 ezerre olvadt, miközben a román lakosság aránya az asszimilációs és a betelepítés következtében 2 829 ezerről 5 671 ezer főre ugrott, aránya 54 %-ról 74 %-ra nőtt. A román hatalom a FUEV ülése alkalmából is el akarja hitetni külföld előtt, hogy méltányosan oldja meg a nemzetiségi kérdést, legfeljebb az ún. "szélsőséges" nacionalista erők akadályozzák ennek megvalósulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

1997. március 2.

Febr. 16-20-a között Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke olaszországi és franciaországi utazáson vett részt. Christoph Pan, az Európai Kisebbségi Népcsoportok Szövetségének volt elnöke meghívására Dél-Tirolba látogatott, majd a Kisebbségi Nyelvek Frakcióközi Bizottságának meghívására Strasbourgba utazott. Febr. 17-én Dél-Tirolban, Bolzanóban tartott előadást a romániai helyzetről, febr. 20-án Strasbourgban Tőkés Lászlót fogadta Jeron Schokkenbroek, az Emberi Jogok Igazgatósága Kisebbségi Osztályának igazgatója. Ugyanazon a napon az Európa Parlament keretében havi ülését tartotta a Kisebbségi Nyelvek Frakcióközi Bizottsága, melyen Tőkés László a romániai magyarság helyzetét mutatta be. /"Integrációra törekszik" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1999. október 19.

Okt. 11-13-a között a Dél- Tiroli Önkormányzat meghívására Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő dr. Szabó Tiborral, a HTMH elnökével és több más határon túli vezetővel együtt tanulmányúton vett részt az észak-olaszországi tartományban. A FUEV két alelnökének, Christoph Pann professzornak és Komlóssy Józsefnek a segítségével létrejött tanulmányút a dél-tiroli autonómiamodell tanulmányozását és konkrét megismerését tűzte ki célul. A küldöttséget fogadta Hermann Thaler, a dél-tiroli tartományi parlament elnöke, a tartományi ülésben képviselt politikai pártok vezetői, dr. Louis Durnwalder, a tartományi kormány elnöke, dr. Carla Scoz kormánykomisszár asszony, az olasz, német, ladin iskolarendszer vezetői, a dél-tiroli Néppárt (SVP) elnöke, dr. Jozef Bruckner, illetve frakcióvezetője, dr. Walter Baumgartner, valamint Bozen, Völs és St.Ulrich polgármesterei. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), október 19. - 1582. sz./

1999. december 14.

Dec. 10-én kezdődött Temesváron A hit és hűség útja című ünnepi rendezvénysorozat. Tőkés László püspök vonta meg az elmúlt tíz év mérlegét. Az elmúlt esztendők megemlékezései a különállás jegyében zajlottak. A nemzetközi tudományos szimpózium témája: A kommunizmus bukásának történelmi előzményei, személyfüggősége és hatalmi következményei. Az előadók között volt Molnár Gusztáv és Bohumil Dolezal. Dec. 11-én A kor szellemének alakulása a rendszerváltást megelőzően és annak hatására című második témacsoport előadásaival folytatódott a szimpózium. Az előadók között volt Tellér Gyula, dr. Raffay Ernő, dr. Szarka László, Christoph Pan, Bodó Barna és Borbély Imre. Megérkezett Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, aki megemlékezett az 1989-es eseményekről, kiemelve Tőkés László történelemformáló szerepét. Este ünnepi gálaestre került sor az operaház nagytermében. Ünnepi beszédet mondott dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter és Viorel Coifan megyei tanácselnök. A gálaest keretében Pécsi L. Dániel jelképtervező átnyújtotta Tőkés László püspöknek a forradalom tizedik évfordulójára tervezett emlékplakett első példányát, és bemutatta a Magyar Posta által kibocsátott évfordulós üdvözlőlapot. A gálaesten összegyűjtött adományok teljes összegét az Új Ezredév Református Központ felépítésére ajánlották fel a szervezők. Dec. 12-én, vasárnap szabadtéri ünnepi istentiszteletet tartottak az épülő egyházi központ területén. Ünnepi szolgálatot végzett id. Tőkés István ny. egyetemi tanár és Tőkés László püspök. /A HIT ÉS HÛSÉG ÚTJA. Emlékünnepség Temesváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

2000. május 10.

Dr. Christoph Pan professzor, a Dél-Tiroli Népcsoport Intézet vezetője - a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szabó Tibor meghívására - május 8-9-én szakmai látogatásra érkezett Budapestre. A vendéget fogadta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára is. Christoph Pan /sz. Bozen, 1938/ tanít az innsbrucki, illetve a salzburgi egyetemen. Az általa vezetett intézet a tartományban kisebbségben élő németek és ladinok (rétorománok) társadalmi problémáinak feldolgozására alakul és napjainkra - a dél-tiroli autonómia fokozatos kiépülésével - jelentős nemzetközi tevékenységet is kifejt, segítséget nyújt az európai kisebbségi problémák megoldásához. A professzor különféle nemzetközi szervezetek konfliktuskezelő tevékenységében vesz részt szerte a világban, a távolkeleti térségtől kezdve Oroszországon át Amerikáig és Afrikáig. Kisebbségi szakértőként Európa számos államában igénylik szakértelmét, akárcsak az EBEÉ, az Európa Tanács és az Európa Parlament munkálatain, megfigyelőbizottsági tagként pedig Szlovákiában és Romániában. 1994-96 között az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEV) elnöke volt. Pan professzor Budapesten, a Teleki László Alapítvány székhelyén A dél-trioli autonómia jogi keretei címmel tartott előadást. Máj. 9-én a HTMH-ban határon túli magyar politikusokkal találkozott. Az RMDSZ-t Székely István, önkormányzati ügyvezető alelnök képviselte. A találkozót sajtóbeszélgetés követte, ugyancsak a Határon Túli Magyarok Hivatalában. Christoph Pan professzor kifejtette, hogy a tömegtájékoztatásnak igen fontos szerepe van a kisebbség és többség közötti híd kiépítésében. Egész Európa számára pozitív példaként értékelte a Magyarországon működő kisebbségi önkormányzatokat. - Az Európai Unió nem rendelkezik egységes kisebbségi törvénnyel, ennek megalkotása még várat magára. Európát nem egyirányú utcának kell tekinteni - jelentette ki a professzor. Elmondta, hogy amikor hét évvel ezelőtt Bukarestben sajtókonferenciát tartott az RMDSZ-nél, ezt a román lapok provokációnak fogták fel, etnikai bombát emlegetve. Ideje lenne, mondotta, hogy az érintett országok végre felfogják, hogy a kisebbségek autonómiája - bizonyíthatóan, a már élő példák alapján - csökkentik az országok közötti és az országokon belüli etnikai alapú konfliktusokat, konfliktusveszélyeket. Ha vannak ilyen eszközök, akkor érdemes ezeket politikailag kihasználni. /Guther M. Ilona: Európa nem egyirányú utca. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

2002. február 16.

A Pro Minoritate Alapítvány Veszélyeztetett kisebbségek Európában címmel rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten febr. 15-én, a Károlyi Palota Kulturális Központban. A konferencia fővédnöke Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. Előadások hangzottak el az európai szervezetek szerepéről a nemzeti kisebbségek védelmében, esettanulmányok veszélyeztetett kisebbségi kultúrákról (kiemelten az ural- altáji, arománok), a rendezvény második része a csángókkal foglalkozott: kultúrájukról, nyelvükről, történetükről, érdekképviseletükről, jelenükről és jövőjükről. A konferencián Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke mondott záróbeszédet. A meghívott előadók között volt Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének csángó raportőre, Petrusán György szegedi román tanszékvezető, Cselényi László televíziós filmrendező, a Minoritates Mundi szerkesztője, Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója, Szilágyi N. Sándor, a kolozsvári egyetem docense, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság társelnöke, Bartha András, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke. Némiképpen a konferenciához kapcsolódik a febr. 16-ra meghirdetett, hagyományos zenés-táncos összejövetel, melyet a Pro Minoritate Alapítvány szervez a moldvai és gyimesi csángó magyarok kultúrája, népszokásai, hagyományai megismertetése szándékával, s amelynek a budapesti Petőfi Csarnok nyújt otthont. A hatodik alkalommal meghirdetett fesztivál fővédnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A hatodik Csángó fesztiválon gyimesi és moldvai csángó magyar hagyományőrző együttesek lépnek fel Gyimesbükkről, Hidegségpatakáról, Klézséből, Magyarfaluból, Pusztinából, Külsőrekecsinből és Lészpedről. /(Guther M. Ilona): Veszélyeztetett kisebbségek Európában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

2002. február 20.

A Pro Minoritate Alapítvány által – Veszélyeztetett kisebbségek Erópában címmel – Budapesten febr. 15-én rendezett nemzetközi konferencia harmadik része a csángókról szólt. Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkára bemutatta a csángókról kiadott angol nyelvű ismeretterjesztő tanulmánykötetet. A könyv címe: Hungarian Csángós in Moldavia. Pozsony Ferenc jelezte, hogy a Kriza János Néprajzi Társaság rövid időn belül román nyelvű tanulmánykötetet jelentet meg. Némeh Zsolt elmondta, hogy az angol nyelvű kiadványt az tette szükségessé, hogy a XX. század folyamán csupán magyar nyelven volt hozzáférhető a csángómagyar kulturális örökség. "A magyar tudomány adóssága az összeurópai kultúra felé, hogy a csángó kultúra kapuját, amennyire lehet, kitárja a nem magyarok felé is" – hangsúlyozta az államtitkár. A csángók kultúrája a világörökség része is. A csángókra vonatkozó tudományos írásokból készült angol nyelvű válogatás bemutatja életük, történelmük, művészetük, nyelvük, vallásosságuk főbb jellemzőit, a szociológiai és ezen belül a demográfiai folyamatokat. Az ülés moderátorai Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója, valamint Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke voltak. Az előadások sorát a finn Tytti Isohookana Asunmaa asszony nyitotta meg, aki a moldvai csángó kultúra veszélyeztetettségéről beszélt. Az Európa Tanács csángókra vonatkozó, 2001/1521. sz. Ajánlása az ő jelentése alapján született meg. Száz évvel ezelőtt volt már Finnországban egy kiemelkedő csángó szakértő, Yrjö Wichmanns, aki magyar néprajzkutatóval kötött házasságot, és így kapcsolatba került a csángó kultúrával, melyet behatóan tanulmányozott az 1900-as évek elején. Munkatársaival összesen 4680 csángó szót gyűjtött össze, 197 kifejezést és 37 dalt. A csángó nyelvet két részre – északira és délire – bontották. Akkor 8000 családot számláltak össze. Wichmanns 1936-ban tanulmánykötetet adtak ki a csángó nyelvről, annak fejlődéséről. docense – a csángó nyelvjárásokat ismertette. Az egyre mélyülő asszimilációs folyamat következtében ma már külön kell beszélni úgynevezett magyar csángó dialektusokról, illetve román csángó dialektusokról. Az 1850-es népszámlálás adatai alapján a moldvai római katolikusok 71,6%-a magyarul beszélt, 52 811 személyből 37 825. Napjainkban ez az arány fordított. Megemlítette, hogy annak az elméletnek a fő kézikönyvét, mely szerint a csángók eredetileg román etnikai identitással rendelkeztek, 1985-ben adták ki a Román Kommunista Párt propagandaosztályának közreműködésével. Tóth István György, a Történettudományi Intézet munkatársa a moldvai csángómagyarok történetéről beszélt, az írott források tükrében. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke A csángók jelene és jövője Moldvában címmel tartott előadást. Vázolta az asszimilációs folyamatot, melynek során nemcsak nagyméretű nyelvvesztés és identitászavar következett be, hanem egyfajta akulturizáció is, esetükben a román populáris kultúra térhódításával a hagyományos rovására. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke kifejtette: az éppúgy európai, mint magyar és román örökséget képező, veszélyeztetett csángó kisebbségi kultúra megőrzése érdekében összpontosítani kell a partneri kapcsolatok megtalálására a kisebbségvédelem és a politikai akarat között. Hangsúlyozta, hogy a csángó kultúra európai védelem alatt áll, és megítélése szerint éppúgy élveznie kellene a román állam védelmét is. Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság társelnöke elmondta: a csángók körében végzett kutatásaik során egyértelművé vált, hogy identitásukat illetően többféle megközelítési mód alakult ki. Vannak, akik románnak vallják magukat, vannak, akik magyarnak, és vannak olyanok is, akik különbséget tesznek a csángó magyarok és az erdélyi, illetve a magyarországi magyarok között. Kitért arra, hogy a csángók érdekeiért síkra szálló jelentősebb csoportosulások magyar identitást akarnak. /Guther M. Ilona: Veszélyeztetett kisebbségek Európában. A csángó kultúra Romániában 2. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ Smaranda Enache asszony megítélése szerint a csángókra nehezedő nyomás okát elsősorban a régi totalitárius rendre jellemző mentalitás maradványaiban kell keresni. Felvetette, hogy ha a közoktatás szolgáltatás, amelyet nyújtani kell az adófizető állampolgárnak, akkor a csángóknak joguk van magyar nyelvet tanulni, vagy magyarul hallgatni a misét, ha ezt igénylik. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő (RMDSZ) elmondta, hogy a csángókról szóló jelentést követően, miután végigjárta az Európa Tanács különböző fórumait, az RMDSZ számára is meglepően kemény fellépést tapasztaltak a román állam részéről. Hangsúlyozta, hogy a román tanügyi törvény alapján réges-rég be lehetett volna indítani a fakultatív magyarnyelvoktatást azokban a csángó falvakban, ahol azt igénylik. Hegyeli Attila tanár, az MCSMSZ oktatási programjának vezetője konkrét adatokkal alátámasztva ismertette a moldvai csángómagyarok megpróbáltatásait az anyanyelvű oktatáshoz való joguk érvényesítéséért folytatott küzdelmükben, kitérve arra is, hogy az 1950-es években már voltak ennek előzményei. Megjegyezte, a magukat csángómagyaroknak vallók anyanyelve körüli viták teljesen fölöslegesek, hisz tapasztalatból mondhatja, hogy a gyerekek képesek 1–2 hónap alatt olyan szinten megtanulni a magyar irodalmi nyelvet, hogy bármelyik erdélyi vagy magyarországi iskolában megállnák a helyüket. Hegyi Attila kifejtette, hogy csak akkor lesz korrekt és elfogadható a csángók identitásválasztása, ha a román történelem és kultúra mellett biztosítják számukra a magyar történelem és kultúra megismerését is. Bartha András, az MCSMSZ elnöke a csángók körében egyre erősödő közösségépítő folyamatról számolt be. Megjegyezte, hogy a csángómagyar népesség zömében megbántott emberekből áll, akiket kultúrájukban, nyelvükben a többség lenéz, nem hallgat meg. Záróbeszédében Szabó Tibor, a HTMH elnöke összefoglalta a konferencia munkálatain elhangzottakat. Kiemelte azokat az európai trendeket, melyek a kisebbségvédelemről, az emberi jogokról, a kultúrák és a nyelvek védelméről, a sokszínűségről, a közösségek Európájáról szólnak, ezen belül pedig a magyar vonatkozásokat. A nemzetek feletti európai szervezetek tevékenysége mellett kiemelte, hogy több európai állam is folytat határon túli nemzetrészekkel kapcsolatban támogató politikát. Hangsúlyozta, hogy ilyen szempontból is legitimnek tekinthető a magyar kedvezménytörvény. A csángókérdéssel, kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a román kormány beváltja ígéreteit, ezt a problémát kivizsgálja és érdemben megoldja. Megemlítette, hogy eddig több mint 150-en kérelmezték a magyar igazolványt az MCSMSZ által működtetett információs iroda révén. /Guther M. Ilona: Veszélyeztetett kisebbségek Európában. A csángó kultúra Romániában 3. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

2003. július 22.

A jelenlegi magyar kormány az integráció nevében kész lemondani az erdélyi magyarságról - jelentette ki júl. 21-én Tőkés László református püspök, az erdélyi Tusnádfürdőn kezdett XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott megnyitó beszédében. Ennek igazolását a kedvezménytörvény módosításában látta. Válságos helyzetben az egyház nem hallgathat, jelentette ki. Feleslegesnek és visszalépésnek nevezte a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról született magyar-román megállapodást Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség alelnöke, aki szerint a határon túli magyarság egy része úgy érzi, hűtlenné vált hozzá Magyarország. Ez csak részben igaz, hisz mi itt vagyunk, mindig van anyaországa a határon túli magyarságnak, még akkor is, ha nem azonos az ország és a kormány - fogalmazott. Németh Zsolt szerint fölösleges a kedvezménytörvény alkalmazására létrejött magyar-román megállapodás, mivel véleménye szerint a 2001 decemberében aláírt Orbán-Nastase egyetértési nyilatkozat már megnyitotta az utat a törvény alkalmazásához. A magyarigazolvány formájának lehetséges változását visszalépésnek, az oktatási-nevelési támogatás célba érésének lehetőségét kérdésesnek nevezte. A 14. éve megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem fontosságáról szólva Németh Zsolt leszögezte: a résztvevők próbálják meghatározni a világhoz való viszonyukat, folyamatos harcot folytatnak az elzárkózás, a befelé fordulás és a butaság ellen. Szilágyi Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője beszédében kitért arra, hogy milyen nehézségekbe ütközött az idén a szabadegyetem szervezése. Ugyanakkor fontos eredménynek nevezte, hogy az idei rendezvényhez társszervezőként kapcsolódott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem is. A kolozsvári egyetem rektor-helyettese, Paul Serban Agachi a párbeszéd iskolájának nevezte a bálványosi szabadegyetemet. Nemzetpolitikák az Európai Unióban címmel tartott előadást Bába Iván, a Fidesz külügyi hivatalának vezetője és Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója. /Visszalépés a magyar nemzetpolitikában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

lapozás: 1-30 | 31-43